Magyar Magyar English Roman Sved Italiano Deutche Russia

Szervezett norvég túra - 2012. augusztus


Magyarok a sarkkörön és „húszon” túl, avagy horgásztúra a norvégiai Lyngen-fjordban 

 A 2011. áprilisi szervezett norvégiai túránk sikerén felbuzdulva úgy gondoltuk, hogy idén már egy zöldellő, nyári Norvégiába repülünk el azon kedves vendégeinkkel, akik egy igazi északi horgászkalandra vágynak.

 2012. augusztus 14-én, délután gyülekezett tekintélyes csapatunk a Ferihegyi 2/B terminál indulási oldalán. Összesen 14-en indultunk útnak a jóval az Északi-sarkkörön túl található Lyngen-fjordba, hogy egy héten keresztül kapitális tőkehalakra és lepényhalakra horgásszunk.

Oslóig nyugodtan telt a repülőutunk, az igazi rohanás csak ott kezdődött, hiszen az Európai Unióból Norvégiába belépve, nem küldik automatikusan tovább a poggyászainkat a belföldi járatra, hanem azokat vámvizsgálat céljából magunkhoz kellett vennünk. Azaz személyesen átcipelni, újra feladni, vitatkozni egy picit a pultban ülő hölggyel, hogy márpedig én ragaszkodom a biztonsági fóliához, ami a csomagomon van, stb. Mindezzel végezvén már futhattunk is a Tromsö-be induló gépünk beszálló kapujához. Ennek eredményeképpen kicsit rohanósra sikerednek ezek az átszállások, de csapatunk jól vette az akadályt, és hamarosan már repültünk is, a tőkehalak birodalma felé.

 22:20-kor szállt le a gépünk - hitünk szerint Tromsö-ben –, bár hamarosan kiderült, hogy az ottani repülőteret köd miatt lezárták, így a várostól 150 km-re, egy kis repülőtéren landoltunk. Mivel ez egy pici reptér volt, egy ennek megfelelő pici terminállal, így kb. egy órát ültünk még a gépben, megvárván amíg az előttünk leszállt 3 gép valamennyi utasa kiszállt és hozzájutott a csomagjához. Egy óra várakozás után végre mi is ott álltunk egy ismeretlen reptér termináljában, de legalább a csomagjaink megvoltak, egyetemben a pergető és tengeri botjainkkal. Sorban érkeztek a légitársaság által küldött buszok, amelyek Tromsjö-be vittek volna, ám mi félúton kiszálltunk, hiszen Balázs, a kinti horgásztábor magyar vezetője átirányította egy útba eső Shell kúthoz a transzfer buszunkat, így újabb 2 óra utazás után, hajnali fél 4-re végre megérkeztünk a Lyngen-fjordban található táborunkhoz, ahol már vártak tágas apartmanjaink, és a kényelmes ágyak.

Másnap reggel már akadt, aki 7 órakor ott toporgott a kikötőben, hogy átvehesse a hajóját, és végre tengerre szállhasson. Balázs flottul átadta a felszereléseket, mentőmellényeket, hajókat, így a pecára kiéhezett srácok már indulhattak is a vízre. Mi 11 óra körül szálltunk vízre és irány a tenger! A csónakunk legénységének tagjai, Árpi, valamint bátyja Attila, már délebbi részeken szereztek tapasztalatot tőkehal horgászatból. Párom, Viki lelkes amatőrként és természetjáróként először volt a tengeren, jó magam pedig hajókapitányi minőségben erősítettem a csapatot.

A tengeren viszonylagos szélcsend fogadott közepes köddel, ami azt eredményezte, hogy a partot 100 méterrel elhagyva, már csak a GPS adott támpontot ahhoz, hogy merre is van a partvonal, és hová tartunk. Kb. 20 km/h sebességgel hasítottuk a habokat, és így is kb. egy óra kellett, hogy elérjük a Balázs által a GPS-en beállított helyet.

Közeledve célpontunkhoz, feltűntek győri barátaink is, akik kb. 5-10 perccel előttünk érkeztek meg, szintén erre a helyre. A tenger nagy, akárcsak a tőkehalrajok, így nem zavarta egymást a három csónak a horgászatban. Sőt a csónakokban ülő lelkes pecások egymással osztották meg tapasztalataikat, hogy milyen mélységben, milyen pilkekre vágnak oda a tőkehalak éppen.

Nem kellett sokáig várni az első halakra. Egymás után fogták a srácok a 2-3, majd 4-5 kiló közötti tőkehalakat.

Attila is fogott egy kisebbet, majd javasolta, hogy menjünk kicsit közelebb a parthoz. Eltávolodva a srácoktól, új helyen kezdtünk horgászni. A helyváltoztatás meghozta a várt eredményt. Attila egy szép, 6 kiló körüli tőkehalat, majd a következő leeresztésre egy 5 kg-os laposhalat - itteni nevén halibutot - fogott. Kétségtelen, hogy ez az ő napja volt.

Végig vallattuk a part menti helyeket, bementünk a fjord egyik „ujjába” is, közben fogtunk számos 2-3-4 kg körüli tőkehalat, mindenféle fajtából, feketét, foltosat, hagyományosat. Igazi örömpeca volt. Hazafelé újabb egy órás út állt előttünk, és az előző napi utazás hagyott némi nyomot bennünk fáradtság formájában, így délután 4 óra körül hazaindultunk.

A „győriek” – mint utóbb kiderült – este 8-ig nyomták, és valami olyat tettek, ami még nemigen sikerült magyar honfitársainknak itt a Lyngen-fjordban: több 20 kg feletti tőkehalat fogtak, 20.5, 21 és 23 kilósakat! Ez óriási teljesítmény! Aki picit is jártas ebben a horgászatban, az tudja, hogy a sokat tapasztalt angol, német fanatikus pecások sem fognak minden naponta ekkora tőkehalakat. Pedig előfordul, hogy ők egy évben 3 alkalommal is horgásznak ezeken a vizeken, így jelentős tapasztalati előnnyel indulnak az első napjaikat a tengeren töltő magyar pecásokkal szemben.

De hiába az előny, a fiúk odatették magukat, és napról napra hozták be a 20 kg feletti gyönyörű halakat. Sokat a helyszínen visszaengedtek, mert ennyi halhúst se hazahozni, se megenni már nem lehetett. De a szavak helyett beszéljenek inkább a képek:

Az 5-ös csónak (vagyis mi) legénysége nem büszkélkedhetett 20 kg feletti fogásokkal, ellenben nagyon jól éreztük magunkat, ahogy bejártuk a környék legszebb fjordjait, napról napra szebbnél szebb helyeken horgásztunk. Gyönyörű fogások persze nekünk is jutottak: 8-10 kg-os tőkehalak jöttek Viki és Árpi pilkjeire, mi Attilával megelégedtünk a 6-7 kg közötti példányokkal.

Kicsit itt álljunk meg egy szóra a gyengébbik nem jelenlétével kapcsolatban. Mert ugye a nők és a horgászat nem az együtt emlegetett fogalmak között szerepel. Mégis volt a csapatunkban két hölgy is, és annak ellenére, hogy nem tapasztalt horgászokként érkeztek erre a túrára, szép halakat fogtak, és elmondásuk alapján szuperül érezték magukat. Nem csak a horgászat miatt, ugyanis sort kerítettünk egy kellemes kirándulásra a közeli kilátóhoz, mely a pazar panoráma mellett fantasztikus gombaszedési lehetőséget is kínált, így Viki is lelkesen szedte a kilónyi vargányákat, amelyből később gombapaprikás készült.

Íme pár kép hogy a hölgyek sem unatkoznak egy ilyen horgásztúrán:

 

A szélcsendes napok után jött egy szelesebb időszak, ami bizony jelentős, 2 méter körüli hullámokat jelentett a tengeren. Ez a stabil, biztonságos hajókkal nem jelentett kockázatot, de aki nem bírja a néha 2-3 méter magas le-fel „liftezést”, az bizony könnyen tengeri beteg lesz. Persze 1-2 Dedalon orvossággal ez a probléma is megoldható, illetve vannak szélvédett, csendesebb öblök, ahol nyugodtan lehet pecázni még nagyobb szélben is.

Mi sem voltunk 100%-osan hullámállók, így a nyugodtabb vizeket kerestük ezekben a napokban. Akik viszont bevállalták a nagy hullámokat elképesztő fogásokkal gazdagodtak. Mondanom se kell, hogy a „győri” srácok bevállalták, így született meg a túra rekord fogása is: 26,7 kg! Mindemellett számos 20 kg feletti fogással büszkélkedhettek a fiúk, valljuk meg teljesen megérdemelve. Az első napon még lehet azt mondani, hogy mázlijuk volt, és belenyúltak az igazi nagyokba, de az hogy 5 napon keresztül, nagy hullámzásban is, minden áldott nap megtalálták a nagyokat, és meg is fogták őket az már megsüvegelendő teljesítmény. Valamit nagyon éreztek a srácok, jó volt a helyválasztás, a módszer, és a csali is, az eredményt pedig alább láthatjuk:

 

Hamar elrepült az egy hét, és augusztus 21-én hajnali fél 2-kor várt minket a busz, és a 3 órás utazás Tromsjö-ig. A csomagok megszaporodtak a hőszigetelt halas dobozokkal, hiszen mindenki szeretett volna haza vinni egy kis kóstolót az itteni ízekből, és a helyi szabályoknak megfelelően fejenként 15 kg-ig ezt meg is tehettük.

A doboz 72 óráig tartja fagyottan a halfilét, így mikor itthon kibontottuk, csontkeményen raktuk be a fagyasztónkba.

A legsikeresebb szervezett norvégiai túránkon vagyunk túl, és már szervezzük is a jövő évit. Norvégia egyik legfelkapottabb és legjobb fjordjában horgászhattunk, és ide bizony egy évvel előre betelnek a legjobb időszakok, így nekünk is időben kell foglalni a következő túránkat. Persze kisebb, 4-6 fős csoportoknak legtöbbször találunk szabad hetet, így ha kedvet kapott valaki eme beszámoló alapján, hogy kipróbálja milyen a fjordok között 150 méterről felhúzni egy 15-20 kg-os tőkehalat, hát ne habozzon, jelentkezzen most, hátha még van hely…

 Pálfai Gábor

Adventure Fishing Team

 

Te is szeretnél részt venni egy ilyen horgásztúrán? Legközelebb 2014. májusában indítunk szervezett csoportot a norvég fjordokba, a túráról bővebben ide kattintva olvashatsz.

 

Kérdésed van a túrával kapcsolatban? Az alábbi űrlapot kitöltve, írd meg, milyen információra van szükséged!

 

Lépjen velünk kapcsolatba:
Név: * !
E-mail: * !
Telefonszám:
Téma:
Üzenet: * !
Ellenőrzőkód: *
!
2019 horgaszutazas.hu all rights reserved